A Tagállamok Közgyűlésének sincs komoly eszköze a nemzetközi elfogatóparancsot megtagadó ország szankcionálására, ráadásul a kormány már Netanjahu áprilisi fogadása előtt bejelentette Magyarország kiléptetését a szervezetből.
Ukrajna részéről Andrij Kosztyin vett részt a csatlakozási ceremónián Hágában.
Az érintettek között egy szlovén és egy német bíró is van.
A kormány szerint a szervezet politikai testületté vált.
Az Európai Bizottságnál továbbra is téma, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Bár az ICC nem uniós intézmény, mégis EU-s jogot sérthet a magyar döntés.
A kormány április elején lépett ki a bíróságból.
Hazai nemzetközi jogászok közös nyilatkozatban álltak ki a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett, amely szervezetből éppen kilépni készül Magyarország. Az aláírók között van az államfő lánya, Sulyok Katalin és a férje is. Az aláírók bírálták a magyar állampolgárság felfüggesztését is, mondván: ez a nemzetközi jogban példátlan.
Horvátország, Olaszország és Franciaország felé került az izraeli miniszterelnök gépe, ezzel 400 kilométerrel lett hosszabb az útja Washingtonba.
Arról mintha elfeledkeztek volna, hogy az izraeli miniszterelnök mellett a terrorszervezet vezetőjére is elfogatóparancsot adott ki a testület.
A testület azt kéri Orbánéktól, hogy a kilépés helyett vigye a közgyűlés elé az aggályait.
Állítólag csak arról beszéltek, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
A folyamatban lévő ügyekre nincs hatással a kormány jelenlegi döntése, ami azt jelenti, hogy elvileg a magyar hatóságoknak őrizetbe kellene venniük Netanjahut. Más kérdés, hogy a tagországok eddig sem minden esetben tartották be a testület rendelkezéseit.
A külügyminiszternek kell intézkednie.
A kormány úgy döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – közölte Gulyás Gergely. Az „ünnepélyes” bejelentés időzítése nem véletlen: a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával – tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. De ki lehet-e lépni egy olyan szerződésből, ami soha nem is lett a magyar jogrendszer része?
A kormány döntését néhány órával az után jelentették be, hogy Budapestre érkezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akit őrizetbe kellett volna venni. Orbán Viktor azonban már hónapokkal ezelőtt közölte, hogy nem veszik figyelembe a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát.
A párt társelnöke szerint Orbán Viktor hűségesebb Putyinhoz és Trumphoz, mint az EU-hoz.
Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettsége érvényt szerezni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsának, amelyre vonatkozóan Szijjártó Péter 2023-ban egy dokumentumhoz is jóváhagyását adta. Az Európai Bizottság szerint az ICC működését az egész EU támogatja.
Az izraeli miniszterelnök vasárnapig marad Magyarországon.
Két Fülöp-szigeteki klán politikai háborúja állhat annak hátterében, hogy végre a Nemzetközi Büntetőbíróság elé került Rodrigo Duterte. A volt elnököt azzal vádolják, hogy harmincezer ember megöléséhez járult hozzá, miután háborút hirdetett a kábítószer-kereskedők és -fogyasztók ellen. Próbálta magát bebiztosítani a felelősségre vonás ellen, de utódja kiadta Hágának, és a lánya is megbukhat.
Rodrigo Dutertét, kedden tartóztatták le Manilában, szerdán már bírósági őrizetbe került Hágában.
